A modern nyílászárók miatti párásodás
A páraképződés az életünk velejáró része, magunk is a légzéssel párát és CO2-t lélegzünk ki, nem is beszélve a tevékenységeinkből származó párákról, mint pl. a főzés, mosogatás, mosás, tisztálkodás. De a pára származhat az építkezés, felújítás technológiai vizeinek elpárolgásából is. Az így felszabadult párát a régi rosszul tömített ablakok nem zárták be a helységbe. Viszont az új korszerű nyílászárók legalább 2 tömítési szinttel rendelkeznek, és abszolút zárnak (mind fa, mind műanyag esetén), így a bent maradt pára a szoba leghidegebb pontján kicsapódik, és penészedést eredményez.
A megelőzés legegyszerűbb módja a napi többszöri intenzív szellőztetés - pár percre kereszthuzatot csinálunk -, így energiát takarítunk meg a buktatott ablakokhoz képest, mert az alapos légcsere után a szobában lévő tárgyak azonnal felmelegítik a friss levegőt, ami már páramentes.
Egy kevésbé jó módszer a vasalati résszellőző használata, ami tulajdon képen a korszerű tökéletesen tömített ablak tömítettségét "rontja le" úgy, hogy képez egy kis rést a szárny és a tok között.
Alkalmazhatunk, un. falc-szellőzőket, melyet fix módon építünk be a tokba, itt a légcserét a légnyomás különbség szabályozza - ez egy jó megoldás.
Történhet higroszabályzású légbevezetők felszerelésével, melyek a páratartalom változásának hatására nyitnak/zárnak. Nyílt égésterű gázkészülékeknél előírás felszerelése.
A legújabb és legjobb megoldást a hővisszanyerős kényszerszellőztetés jelenti (pl. passzívházak), itt a távozó elhasznált, párás levegő hőjét egy hőcserélő segítségével átadják a bejövő hideg levegőnek. Itt a veszélyt az elektromosság használata jelenti (meghibásodás, áramhiány). E hibaforrások kiküszöbölhetők, ha gravitációs szellőztetést alkalmazunk úgy, hogy a földben 1 m alatt megkeringtetünk egy speciális antibakteriális csövet, és a föld által felmelegített/lehűtött kinti levegőt használjuk szellőztetésre.